Már vasárnap délután elindultunk Mohácsra, hogy hétfőn reggel kint lehessünk a szebényi völgyhíd tolási munkálatainál. A társ cégünktől egy fiatal kollégával mentünk le. Szintén a nekem már megszokott Révkapu panzióban volt a szállás, hát mondanom sem kell, hogy a Duna parton rengeteg szúnyog volt már az esti órákban, így a szobánkba kaptunk szúnyogriasztó párologtatót, és így teljesen nyugodtan nyitott ablaknál tudtunk aludni.Reggel kiérünk a hídra, és bizony nem indult el elsőre, sajnos volt egy kisebb műszaki problémánk, nekem a kollégáim segítettek itthonról, és nagyon meglepődtem, mert sajnos a hiba keresés pár órát eltartott, de senki nem sürgetett, nem morgott, hanem türelmesen kivárták, míg végigpróbáljuk a pilléreken a vezetékeket, és kimérjük az elektronikát. Dél körül lett meg a hiba, sajnos Murphy törvénye, hogy pont az utolsó szakaszon, és ezt még egy kis helyi rendellenesség is tetézte, de 13 óra körül mindenki megkönnyebbülésére elindult a híd, hatalmas segítséggel szakmai támogatással, és fegyelemmel várta mindenki, hogy ez a hatalmas monstrum bekerüljön a helyére.
Köszönöm minden kint lévő kollégának, hogy ilyen fegyelem mellett türelmesen várta végig míg sikerült megtalálni a hibát.
