Munka

Hét elején Pécs mellett dolgoztam, szintén a völgyhíd munkálatainál, üzembe helyeztük a második pilléren lévő toló mű elektromos berendezéseit, mire ezzel végeztünk el is kezdett sötétedni. Mohácson a Duna Vendégház panzióban foglaltunk szállást, nagyon kellemes hely, nagyon meg voltam elégedve a tisztasággal, és jó meleg is volt a szobámba. Este a Hemingway étteremben vacsoráztunk, nagyon finom szerb, és magyaros ételek voltak, a vacsihoz kaptunk egy kis mohácsi pincészetből származó bort, ami az asztal társaság minden tagjának ízlett, ez is különleges, mert mindenki más jellegű borokat tart előnyben. Reggel korán kimentünk a hídhoz, de magát a tolást csak délbe kezdtük, jó ütemben tudtunk haladni, a mostani feladat a baloldali pálya előretolása volt, a jobb oldalit egy héttel ezelőtt mozgattuk. kb. 40 métert kell egy-egy alkalommal haladni, majd a híd végéhez illesztik a vas elemeket, ami kb. egy hétig tart, és jöhet a következő pillér üzembe helyezése, és másnap a tolási művelet. A két oldalt felváltva, kb 5-6 napos ciklusokban mozgatjuk, ezeket a mozgatásokat mindig megelőzi a következő pilléren lévő toló mű üzembe helyezése. A híd 4mm/s sebességgel halad előre, a 40 métert, ha nincs különösebb fennakadás 4 óra alatt lehet a rendeltetési helyére, tehát magára a következő pillérre helyezni. Közben a hátsó részen vannak alátámasztások, ami egy bizonyos előretolás után kikerülnek, ez kb. fél órát vesz igénybe, utána még egyszer állunk meg szintén kb. fél órára, a híd segéd elemének a pillére történő feltámasztása végett.
Hát nem egyszerű a feladat, legközelebb hozok képeket is.

Szebeny völgyhíd

Mint már az előzményekben írtam a cég ahol dolgozom, automatizálással foglalkozik. Hétfőn utazunk Szebenybe a völgyhíd betolásához, ez egy elég hosszú folyamat, valószínű 1-1,5 évig is el fog tartani, ennél a munkánál maga a híd elemek mozgatását végezzük, egy automatikus vezérléssel, már a dunaújvárosi autópálya híd ártéri részének a tolását is ezzel a rendszerrel toltuk be, a munkában a hidraulikus berendezést egy másik cég állítja elő, és a gépészek pedig egy új rendszerű tolóművet fejlesztettek ki, erre kellett olyan elektromos vezérlést építeni, ami folyamatosan mozgásban tartja a berendezést, ezzel megszakítások nélkül lehet egy-egy elemet a helyére tenni.

Évadzáró verseny Rábapatona

Az idei év utolsó versenyére Rábapatonára mentünk Tigivel. Nagyon rossz idő volt, egész nap esett az eső, és néha egy egy futamot el is mosott, nagyon nehéz volt a technikai részét egyben tartani nyúlhúzásnak, úgy láttam elég sokat küzdöttek a fiúk, hogy minél kevesebb probléma legyen, a pálya tocsogott a víztől. Bevallom féltettem is Tigit és az utolsó pillanatokig nagy volt a kísértés, hogy ne engedjem el, hiszen a pálya is teljesen új volt neki és ezek a nem várt akadályok is félelmetessé tették. Végül is úgy döntöttünk, hogy futhat, az első elődöntőben a saját futamát megnyerte, ez az összesítésben a második helyre volt elég, azt hiszem már ez is várakozáson felüli volt, hisz a másik agár hazai pályán mozgott, Tigi pedig most először futott Rábapatonán teljes kört.
A döntőbe is hozta a formáját és szintén második idővel került be, ami számomra nagyon nagy elégedettséget hozott. A döntő futam nem lehetett számukra teljesen sima, Tigi több karmolással került le a pályáról, és még a versenytakaróján is sikerült valakinek lukat csinálni, ez a második hely nagy küzdelemmel lett az övé.