Ma is tolás

Ma megint a hídon voltunk, már tegnap este lementünk Mohácsra, majd a vacsora után pillanatok alatt elaludtam. Reggel kijöttünk a hídra, volt egy-két apróbb rendezgetni való, de szerencsére eddig simán megy és nemsokára az utolsó tolások lesznek. Jó lenne időben befejezni, hogy ne kelljen későn hazaérni. Sajnos idegen helyen nem tudok jól aludni, és kicsit olyan érzésem van reggel mintha nem pihentem volna ki magam, vagy mintha nem aludtam volna.

Magyar Derby

Nagyon elmaradtam az írással, pedig rengeteg minden történt. Két hete voltunk Rábapatonán ezen a nevezetes versenyen, ahol az angol agarasok, és általában a whippetesek is igen szép számban jelennek meg. Sajnos számunkra nem volt nagyon eredményes ez a nap, persze jól éreztük magunkat, és a hangulat is igen jó volt. Reggel minden agár számára orvosi vizsgálat volt, amin Tigi eredményesen átment, ez egy fizikális szűrésnek felelt meg, és igazából az volt a célja, hogy a versenyben résztvevő agarak megfelelő kondícióban legyenek. Majd az előfutamokban nem igazán jól teljesítettünk, amit az előzetes felkészültség alapján nem tartottam teljesen normálisnak, hogy egy ilyen igazából jól versenyző agár a középmezőnyben fusson, és azok is lehagyják, akik más alkalmakkor meg sem közelítik. Látványosan ki volt fáradva, és ez nagyon nem tetszett, és ami nagyon megdöbbentett még, hogy folyamatos Fronline kezelés ellenére a kutyában kullancsot találtunk. Majd egyre több tünet kezdett előjönni, Tigi szája elég érdekes szagú lett szóval büdös, ami nem volt rá jellemző, és nagyon fáradt volt. Szerencsére délután jött egy állatorvos, aki a doppingvizsgálathoz vette le a vért, és megnézte, hogy mi lehet a problémánk, sajnos gyanús lett, hogy esetleg babéziás, már nem először halottam, és sokan meg is erősítettek benne, hogy a babézai egyik első jele a kellemetlen szájszag, amit később szintén egy állandóan Frontlineval kezelt kutyánknál is tapasztaltunk. A legszomorúbb az, hogy azok a tenyésztők, tulajdonosok, akiknek fontos a kutyáik biztonsága pénzt nem kímélve megveszik az ellenszereket kullancsra, bolhára, amik garantálják nem kevés pénzért, hogy ezeket az élősködőket távol tartják, majd az ember kezelheti a kutyáját, és nem érti, hogy miért kell betegnek lennie, amikor mindent megtett ellene. Az állatorvos, és a tenyésztő is felhívta a figyelmünket arra, hogy nem ártana egy infúziós kezelés másnap Tiginek, azt tudni kell ez a másnap vasárnap, hol tudunk mi vasárnap orvost keríteni, aki segít nekünk. Hazaértem hulla fáradtan elaludtunk, és vasárnap elkezdtünk gondolkodni, hogy legyen tovább. Reggel üzletbe mentem, és elmentem Diósjenőn egy új rendelő mellett, előtte már felhívtam egy-két ismerős állatorvost, de nem vették fel a telefont. Gondoltam nincs veszteni valóm próba szerencse, legfeljebb közli, hogy nem. A következő meglepetés akkor ért amikor felvették a telefont, és megkérdezte, hogy mennyire sürgős, át tud-e öltözni, mert akkor fél óra múlva a rendelőben találkozzunk. Majd Tigi kapott egy infúziót, és antibiotikumot. Pár nap múlva csütörtökön látszott rajta, hogy nincs jól, persze mindez este 8 körül. Gondoltam ha egyszer kaptunk segítséget, talán most is, ebben nem is tévedtem, és este nyolckor mentünk a rendelőbe, majd még 11 óra körül a doktor Úr kijött és egy új antibiotikumos kezelést kezdett el Tiginél, amit hétvégén is folytatni kellett, és minden nap. A pünkösdi ünnepek ellenére is eljött, hogy megkapjuk a gyógyszerünket, közben vérvételre, és szívultrahangra mentünk, hogy minden rendben van-e, most várjuk, hogy mi lesz az eredmény, és hogy mikor tudunk esetleg megint edzeni. Sajnos a Lyme kór is felmerült, aminek igazából nagyon nem örülünk, de természetesen ez semmiben nem befolyásolja, azt hogy bízzunk benne, hogy esetleg versenyezhetünk még, ha nem akkor pedig élete végéig helye van a családban.