The Finale

Talán ezt is a legelején kell kezdenem, mert érteni csak akkor lehet ezeket a mélyről feltörő érzéseket. Két éve vettük Tigit az angol agarunkat, szerintem a legjobb tenyészetből, ami ma Magyarországon létezik angol agárból. Nemcsak egy kiskutyát hoztunk haza, hanem egy tucatnyi jó érzést szeretetet, és egy csodálatos jellemet, egy stabil idegrendszerű egészséges, gyönyörű kisagár személyében. A tenyésztőtől is rengeteg támogatást kaptunk, kapunk, és remélem még sokáig kapni fogunk. Tavaly nálunk lejárt a mandátuma az akkori vadász társaságnak, és némi vitázások során 3 hónapig nem volt felügyelet, így könnyű préda reményében a rabsicok sok csapdát tettek ki. Mi a Börzsönyben lakunk gyönyörű erdőkkel, és mezőkkel körülvéve, és a vadvilág is itt van a házunk mellett a csodálatos élővilágukkal. Az ablakon kinézve reggelente őzek szaladnak át a ház fölötti legelőn, rengeteg fácán, nyúl, és róka tanyázik erre. Nekünk ők megszokott lakótársak, tiszteletben tartjuk egymást. Tigivel rengeteget sétáltunk , és sajnálatos módon belelépett egy vadcsapdába. Azonnal meg kellett műteni a lábát, mert szinte az egész könyöke letört, nagyon sokára épült fel, de bíztunk benne mi is, és a tenyésztő is, Ő pedig bebizonyította, hogy minden csepp erő amit tőlünk kapott, és amit mi is kaptunk tőle, nem volt hiába, nem volt elkeseredve, és tudtuk, hogy egymásra támaszkodva valóra váltjuk az álmainkat. Nem estünk túlzásokba először csak futni szerettünk volna. Az ősagárdi agárfesztivál másnapján beneveztünk a versenyre is, és Tigi sikeresen , igaz hatodiknak, de bekerült a döntőbe. A döntő futam előtt azon imátkoztunk, hogy sérülés nélkül végigfussa, de neki ez nem volt elég, Nagyon szép eredménnyel második helyezést ért el. Boldogságunk határtalan. Köszönjük Tiginek ezt a felejthetetlen napot.

Agárfesztivál Ősagárd

Egy igazán jó hangulatú agaras találkozó részesei lehettünk, és még a szervezésben is részt vettünk. Annyi élmény gyűlt össze bennem, hogy nem is tudom hol kezdjem, talán az elején, amikor a klub elnökünk Szanka Jutka szólt, hogy a szépség teljesítmény keretein belül megrendezendő CAC kiállítás helyszíne Ősagárd lesz, egy igazi kis agaras múlttal rendelkező falu. Az első készülődések igazából a hír terjesztéssel, és a nevezési felhívás szétosztásával kezdődött. Sok helyen voltunk kiállításon, ahol megpróbáltuk agitálni az agarasokat erre a rendezvényre, rengeteg visszajelzést kaptunk, de a nevezések nem igazán akartak jönni, egy kicsit féltünk is, hogy ilyen visszhanggal, és ekkora befektetett energiával, csak igen kevés agaras lesz. A meglepetés a nevezési határidő lejárta elött egy-két nappal ért minket, amikor naponta több tíz nevezés érkezett, és a vége elérte a 200 agarat. Hatalmas szám ez egy nemzeti kiállításon, de nem is a kiállítás volt itt a lényeges, hanem a fesztivál és a hangulat. Elérkezett a nap igaz már mindenki egy kicsit fáradt volt az előzetes szaladgálások intézkedések miatt. A reggel esővel nyitott, amikor kiértünk a pályára itt-ott lézengett egy-két ember, de lassan megtelt a helyszín gumicsizmás esőkabátos mosolygó arcú agaraikat kézben fogó alakokkal, ami igazán jó érzés volt, és dél felé az eső is rájött, hogy ennyi akarattal nem szállhat szembe, még egy kicsit próbálkozott, majd végképp feladta a küzdelmet, és kezdődhetett a fesztivál. A csúszás miatt a köszöntő, és a bevezető műsorok kerültek előtérbe, majd sor került az agarasok felvonulására is, igen ám de itt mindenkinek jelmezben kellett az agara fajtájához öltözni. Nagyon kitett a falu is a rendezvény színvonaláért, rengeteg sztrapacskát, rétest, és pörköltet lehetett venni, szinte önköltségi áron. A műsorok is magukért beszéltek, és este még mindig lehetett látni a sok-sok embert aki a pa-dö-dö koncertjét várta. Remélem jövőre még többen ugyanitt.