2010. január 23., szombat

Álom világ,

Már gyerekkoromban is nagyon oda voltam a hógömbökért, nekem soha nem volt, csak kirakatokból és kívülről szemléltem, és számomra mindig többet jelentett mint egy giccs. Valami magába zárt kis csoda világot, egy pillanatnyi érzelmi hullámot, és ez mintha odabent a belsejében soha nem múlna el. Mintha lenne benne egy külön kis élet egy más világ, és amikor ránézel egy kicsit benne vagy.



Valahogy ugyanezt érzem, a jégtáncnál, egy sajátos kis világot, és amíg táncolnak a jégen, szinte mintha megszűnne külvilág, és csak egy érzés suhanna végig legbelül.
A nagy kedvencem :o)