Még egy pár gondolat a kiskutya vásárláshoz, és az első napokhoz.

Egy kis előkészületre mindenképpen szükség van, mielőtt az új családtagot haza vinnénk. Szüksége lesz egy nyugodt kis kuckóra, ahol majd aludni fog, ezt a helyet majd tulajdonába veszi, és ide vonul vissza, ha zavartalanul kíván lenni. Idejében be kell szerezni még nyakörvet, olyat, célszerű, amit az agaraknak a hosszú nyakához fejlesztettek ki, pórázt, két tálat, a víz és az étel számára. Soha ne használjon agárhoz szöges nyakörvet ez, ugyanis állatkínzás, és igen balesetveszélyes. Ha végre elérkezik az idő, amikor a kiskutyáját a tenyésztőtől elhozhatja, ne bízza senki másra a feladatot. A kutya számára ezen a napon átmenetileg összeomlik az egész világ, új hangok, és zajok törnek rá melyek, megijesztik őt. Meg kell tennie egy utazást anélkül, hogy megértené mit is jelent ez, és egyáltalán mire jó. Éppen ezért érdemes az első utat kettesben az új gazdinak és a kölyöknek megtennie. Azt persze már régóta tudja, hogy a kutya a csomagtartóba nem való. Ezen első útján vigasztalásra, emberi melegségre és sok -sok szeretetre van szüksége. Azt tudnunk kell, hogy a kis kedvence ilyenkor még nem szobatiszta, ezért mindenképpen jól tisztítható helységben kell elhelyezni, ami nem lehet semmiképpen a WC, vagy a fürdőszoba, és az első napokban éjszakára sem fogjuk tudni egyedül hagyni. A kiskutyánk borzalmasan kíváncsi.

Alaposan szeretné megismerni a környezetét, ehhez előszeretettel használja a fogait, és ezt túlnyomórészt akkor teszi, amikor úgy érzi senki, sem figyel rá. Mindenek előtt a székek, asztallábak díványok, fotelek, szőnyegek a veszélyeztetettek, persze minden más dolog is érdekli, csizmák elektromos vezetékek. Két éjszaka van, amit nem tud majd, egyhamar elfelejteni, az első és az utolsó, amit agarával töltött.

Most hadd szóljak az elsőről. Valószínűleg kutyafáradtan térnek haza a hosszú utazás során, ugyanis a jó tenyésztőknek megvan az a tulajdonságuk, hogy többnyire nem a szomszédban laknak. Most igen fáradtak és egyetlen vágyuk minél előbb aludni. Amiből persze nem lesz semmi, mert kicsi kedvencük valószínűleg az egész utat újdonsült gazdijának karjában töltötte, békés szunyókálás közepette, és most teljesen éber és friss. Szeretne minél jobban megismerkedni új családjával, játékaival és persze szétnéz a lakásban is. Míg önök ébren vannak és ég a lámpa is, addig minden rendben is van, csak amikor nyugovóra térnek, és eloltják a lámpát akkor lesz csak igazán „vidám” a helyzet. A kiskutya, aki még mindig nem fáradt, hirtelen elhagyatottnak érzi magát, hüppög, zokog, sírdogál és még szívszaggatóan tutol is. Fel alá járkál a lakásban és nedves nyomokat hagy maga után. Ez ellen is van jól bevált módszer, valahol hagyjanak égve egy lámpát, és a hálószobájuk ajtaját is hagyják nyitva, a fiatal kiskutya az első éjszaka során többször is szeretne meggyőződni arról, hogy önök is jelen vannak-e, ez megnyugtatja őt. Reggel próbáljanak meg előbb felkelni, kapjanak kabátot magukra, gyengéden ébresszek fel és vigyék ki a szabadba, és addig maradjanak, kint amíg el nem végezte a dolgát, utána, pedig ne felejtsék el nagyon megdicsérni. Az első napokban, ha módjuk van rá ne hagyják egyedül. Kezdetben egy kiskutyának kb. két-három, óránként van elvégezni valója. Maradjon vele kint míg végzett, és ha megtörtént, aminek történnie kellett mindig nagyon dicsérje meg, és dicsérje, és dicsérje. Mivel boldog kutyatulajdonos lett, tekintse egyik legelső és legfontosabb feladatának, hogy egy jó állatorvost keressen, aki a jövőben, felügyelni fogja kutyája egészségi állapotát és minden ilyen jellegű problémájában segítségére lesz. A kedvencünket

különböző betegségekkel szemben védőoltásokkal óvjuk. A gondos tenyésztő biztosítja az általa tenyésztett kiskutyák alapoltását az, oltási programot állatorvosunkkal egyeztetve kell folytatni, valamint évente 2-3 alkalommal, a féregtelenítést is el kell végezni. Kiskutyánknak nagyon sok tápanyagra és vitaminra van szüksége, amit a napjainkban használt kölyöktápok fedeznek, kb. 1 éves koráig érdemes ezt etetni majd valamilyen jó minőségű felnőtt tápra áttérni, mellé vitaminozni csak az orvos utasítására szabad. Kölyökkutyák naponta háromszor, féléves kor után kétszer, egy éves kor után már csak egyszer kapnak enni. Étkezésnél ügyelni kell rá, hogy a hosszú, lelógó fülük ne lógjon az ételbe! Ez két okból is elkerülendő, egyrészt, mert állandóan piszkos és zsíros lenne, másodszor pedig evés közben lerágná a fülén nőtt szép hosszú szőrt, hogy ezt elkerülje, etesse afgán agarát mindig sapkában.

A kutyánkhoz hozzá tartozik a szőrzet ápolása is, ami nem csekély feladat.

Rendszeres ápolásához megfelelő szerszámokra is szükségünk van: fésülködő asztal, különböző kefék, fémfésűk, olajak, samponok, öblítő szerek, erős hajszárító. Nagyon fontos a szőrápolást már egészen fiatal korban elkezdeni, így hozzá szokik a rendszeres tisztálkodáshoz és nem fog később sem ellenállást tanúsítani. A kölyök afgánt csak akkor fürdessük, ha elkoszolódik a bundája, és csak kefét használjunk a szőrápoláshoz, az uszkár kefe nem a megfelelő szőrápolási eszköz. Nagyon fontos, hogy az élősködők irtásához bolhanyakörvet szintén ne használjunk, mert alatta nagyon könnyen csomósodik a szőr, nagyon jó bőrre kenhető szerek vannak már forgalomban.

AZ agarak 10-12, sőt még 14 évig is elélhetnek. Ha kutyánk súlyos betegségektől mentesen megöregszik, boldogok lehetünk, a 11. életévtől már minden nap ajándék számunkra, amit eltölthetünk vele. A látás élessége alábbhagy és a hallása is, gyengül, lassanként a fogak is felmondják a szolgálatot, mozgása merev és bizonytalan lesz. Nincs messze a nap, amikor eljön az utolsó éjszaka, és örökre el kell barátunktól búcsúzni, ez számunkra sokkal rosszabb, mint az első volt, amire már csak mosolyogva emlékszünk. Most már tudjuk, hogy micsoda csodálatos fajtát ismertünk meg és lehettünk társak egy kutyaöltőnyi időre.

Kutya egy helyzet

Nekünk nem kutyáink, hanem afgán agaraink vannak. Kérdéses, hogy nekünk vannak-e ők elkötelezve vagy mi nekik. Igazából nem esnek kétségbe, ha az akaratukat kell érvényesíteni.

Szemrebbenés nélkül elveszik, amiről úgy gondolják, hogy esetleg az nekik jár. Szóval nevezzük nevén a dolgot, ez a lopás. Emberi körökben ez büntetendő, és a kutyáknál is fegyelmezéssel vagy büntetéssel tanítják a cselekmény helytelenségére. Náluk ez nem működik, igazából nem is értik, hogy mit képzelünk mi alattvalók valamit nem teljesíteni, milyen alapon próbálunk meg bármilyen szinten is ellenszegülni az akaratuknak. Nemigen láttunk kéregető afgán agarat, Ő nem pitizik egyszerűen, megszerzi, ami neki kell, ha nem sikerül nem esik kétségbe, megtalálja a megfelelő alkalmat és egy pillanatot, sem késlekedik. Őseiket nem holmi kedvtelésből tartották. Komoly és felelősség teljes feladatuk volt. Régi afgán törzseknél a tábor védelmét látták el, a sivatagi vándorlások alatt, sokszor vadállatokkal, tigrisekkel kellett megküzdeniük, sőt még az élelemszerzés is a kötelességeik közé tartozott. Nagy becsben tartották őket, igen komoly értéke volt egy jó kutyának. Az afgán agarak nem okos kutyák, persze ez emberi szemszögből, a taníthatóságára és az engedelmességre vonatkozik, viszont igen komoly kombinációs készséggel rendelkeznek. Előre tervez, és gondolatait mesteri módon kivitelezni sem esik nehezére. A vadászat, a futás, a vérében van, nem is kell megtanulnia, csak engedni kell, hogy ösztönei a felszínre törjenek, és generációról generációra tovább adja a fiatal nemzedéknek. Ezen képességek tudatában, már nem kérdőjelezzük meg szellemi hovatartozását. A gondok igazából ott kezdődnek, ha nem adunk teret vágyainak. Nagy a mozgás igénye, és a szomszéd cicája sincs biztonságban. Mindenképpen biztonságosan körbezárt kertben kell tartanunk, a lakóközösségünkkel fenntartott jó viszony és kutyánk természete érdekében is, ugyanis vadász ösztöneitől vezérelve csak a kiszemelt zsákmányra képes koncentrálni, és üldözőből könnyen áldozat lesz. Könnyen elütheti egy autó, vagy esetleg kiszaladhat a vonat elé, esetleg embertársaink sem nézik jó szemmel, ha féltve őrzött kedvenceiken tart vadász bemutatót. Valljuk be, mi sem örülnénk, ha Ők lennének a kiszolgáltatottak.
Emberek társaságában vagy családon belül teljesen egyenrangúnak tekinti magát a többi családtaggal. Nem ismeri az alárendeltség érzését, ha időnként mégis szót fogad azt soha nem az első szóra teszi, de ezt a némi engedelmességet szabad területen azonnal elfeledheti, ha elengedi pórázról, hívásra szinte soha nem jön vissza , csak ha kellőképpen kifutotta magát. Erőszakkal nem lehet betörni az akaratát, ha természetét akarja megváltoztatni, úgy megtöri büszkeségét, és éppen ez a királyi fenséges öntudatosság adja e kutyafajta legnagyobb báját. Durvasággal csak azt éri el, hogy kutyájából egy szánalmas neurotikus, sajnálatra méltó lény lesz.
Aki olyan kutyát keres, mely az első szóra engedelmeskedik, és boldogságát abban leli, hogy magát gazdája akaratának teljesen alárendeli, az ne válasszon magának afgán agarat. Aki azonban ennek a kutyának szabad és büszke személyiségét, zárkózott és érzékeny jellemét szereti, annak az afgán agár egy szeretetre méltó barát és kellemes lakótárs lesz. Nagyon ragaszkodó és nagyon szoros kapcsolatot tud kiépíteni tulajdonosával, az egyik pillanatban kész bohóc, élvezi gazdája kedveskedését, a másikban zárkózottan vonul vissza, és komor, mint egy szfinx. Ragaszkodó és hűséges, de szeretetét nem érezteti velünk oly mértékben, mint egy másik fajta. Családon belül is tartózkodóbb, ez persze nem jelent közömbösséget, szinte minden helyzetben megtartja azt a bizonyos három lépés távolságot. Nem kedveli az idegen más fajta kutyákat, ha mód van rá, a verekedést elkerüli, de ha harcra kerül a sor nagyon kellemetlen ellenfél, lehet. A szőrzet ápolása is okozhat kezdetben némi problémát, de kedvességgel, türelemmel és megfelelő szorgalommal hamar eredményt érünk el, egy jól ápolt afgánnak soha nincs kutyaszaga.