Talán ezt is a legelején kell kezdenem, mert érteni csak akkor lehet ezeket a mélyről feltörő érzéseket. Két éve vettük Tigit az angol agarunkat, szerintem a legjobb tenyészetből, ami ma Magyarországon létezik angol agárból. Nemcsak egy kiskutyát hoztunk haza, hanem egy tucatnyi jó érzést szeretetet, és egy csodálatos jellemet, egy stabil idegrendszerű egészséges, gyönyörű kisagár személyében. A tenyésztőtől is rengeteg támogatást kaptunk, kapunk, és remélem még sokáig kapni fogunk. Tavaly nálunk lejárt a mandátuma az akkori vadász társaságnak, és némi vitázások során 3 hónapig nem volt felügyelet, így könnyű préda reményében a rabsicok sok csapdát tettek ki. Mi a Börzsönyben lakunk gyönyörű erdőkkel, és mezőkkel körülvéve, és a vadvilág is itt van a házunk mellett a csodálatos élővilágukkal. Az ablakon kinézve reggelente őzek szaladnak át a ház fölötti legelőn, rengeteg fácán, nyúl, és róka tanyázik erre. Nekünk ők megszokott lakótársak, tiszteletben tartjuk egymást. Tigivel rengeteget sétáltunk , és sajnálatos módon belelépett egy vadcsapdába. Azonnal meg kellett műteni a lábát, mert szinte az egész könyöke letört, nagyon sokára épült fel, de bíztunk benne mi is, és a tenyésztő is, Ő pedig bebizonyította, hogy minden csepp erő amit tőlünk kapott, és amit mi is kaptunk tőle, nem volt hiába, nem volt elkeseredve, és tudtuk, hogy egymásra támaszkodva valóra váltjuk az álmainkat. Nem estünk túlzásokba először csak futni szerettünk volna. Az ősagárdi agárfesztivál másnapján beneveztünk a versenyre is, és Tigi sikeresen , igaz hatodiknak, de bekerült a döntőbe. A döntő futam előtt azon imátkoztunk, hogy sérülés nélkül végigfussa, de neki ez nem volt elég, Nagyon szép eredménnyel második helyezést ért el. Boldogságunk határtalan. Köszönjük Tiginek ezt a felejthetetlen napot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése